Hello mindenki!!
Ez a Gustavos&Georgos weboldal aloldala!
Ide teszem fel a fordításokat, videókat is linkelek majd,
és FanFiction-ket is olvashattok. Szeretném leszögezni,
mielőtt fáklyás menet indulna ellenem, hogy lesznek fordítások,
amiket még anno Betty-től kaptam, illetve forrásfeltüntetéssel
hozom el tőle. Ezeket ő anno megengedte, és ide is fel kerülnek.
Valamint Anne & THMonsun segített pár fordításban, a többi saját fordítás.
Jó szórakozást! B.
Hello mindenkinek!! Igyekszem minden fordítást feltenni,
a régebbiek kerülnek alulra, az újak pedig felülre.
Külön szerepelnek a fordítások kategóriák szerint.
-Nem!Nem oké,semmi sem oké!!Én marha!-megálltam,és Georg nekemjött,de vissza is pattant.-Azt hittem,hogy Gustav küldte a virágokat,meg olyan kedves is volt velem.Hannah mesélte,hogy látta a barátnőjét.-Ahogy dőltek belőlem a szavak,úgy nyugodtam meg,és egyre halkabban meséltem.-Egyszer egy pillanatra láttam a lányt,vagyis Katrint,mint kiderült,de ezek után már nem hiszek semmit.
Georg csak állt,és nézett.
-Biztosan ő küldhette??-kérdezte
-Volt mellette egy cetli,és azon megköszönte a fagyizást.Csak ketten tudtuk, Hannahnak említettem csak.De nem hinném,hogy ő mesélte volna bárkinek is.
-Nos,akkor az lesz a legjobb,ha sort kerítesz rá,és ha adódik megfelelő alkalom,megkérdezed.-mondta Georg.-Nos,mivel azt mondtuk,hogy boltba megyünk és vásárolni,és Katrinnak is venni kell amit kért,így el kell mennünk.
-Ezt most úgy mondod,mintha a legrosszabb dolog lenne a világon,hogy el kell jönnöd,velem van bajod??Már te is zabos vagy rám,amiért beszóltam Billnek??-kérdeztem Georgot felvont szemöldökkel.
-Nem,szó sincs róla,vágjunk is bele!-mosolygott rám,és elindult,én meg szaladtam,mint kiskutya a nagy után.
A vásárlás kellemesen telt,és sokat beszélgettünk alatta,elmondtam neki miért is oltottam le Billt.
-Nos,nem volt valami rendes húzás,de nem tudhattad mit is akart.Azt viszont látom,hogy nagyon jól érzik magukat,csak tudod,ha jön az elválás ideje,a ritkán látjuk egymást című dolog,nos akkor kiderül milyen komoly is a dolog,meg ez valahogy nekünk sem jó,az állandó gyötrődés,a féltékenység…
-Te nem vagy az a típus,aki nagyon féltékeny lenne,nem úgy tűnsz,vagy talán szereted mondjuk úgy kissé birtokolni a kedvesed??Hogy állna ez a felső??
-Az embernek ha van valakije,szereti,ha csak az övé,ezzel gondolom te is így vagy,vedd fel,megnézem.
Amíg a probafülkében voltam,onnan kérdeztem Georgot.A réseken kukucskáltam ki,hogy merre néz.Láttam,amint sunyiban ő is felém pislant.
-Az ember alapvetően féltékeny ha van valakije,és főleg ha távol vannak egymástól.De ha igazán megbíztok egymásban,akkor nem lehet nagy galiba.Bevallom,nem nagyon szeretem,ha a kedvesemet taperolja egy puncika.Na íme,hogy festek??Nagyon szörnyű??-körbeforogtam elötte,hogy jól láthasson.
Végigmért,és elhúzta a száját.
-Na azért ennyire szörnyen festek.Nem fogsz rosszat álmodni.-dühödten mordultam fel,és felrántottam a függönyt,hogy levegyem a felsőt,de megveszem,mert nekem tetszik.Georg odajött a fülkéhez,és elhúzta a függönyt.Még nem vettem le a felsőt,fél úton volt csak,de így is meglepődtem.
-Nagyon jól festesz ebben a felsőben,ha mondhatok ilyet,egyáltalán nem azért vágtam olyan fejet,mert nem tetszett.sőt…ettől nem fogok rosszat álmodni.-egyenesen a mellemimet nézte,és rájöttem,egy igazi cicibolonddal van dolgom,meg van veszve a puncis bigékért,akik reggel hattól nyolcig gyúrnak a tükör előtt,és malteros kanállal teszik fel a sminket??
-Édesem,itt állunk még egy órát,vagy öltözhetek???
-Öltözz nyugodtan.
-Nagy lány vagyok,de ha segítség kell,szólok!-kedvesen húztam vissza a függönyt,pedig el tudtam volna képzelni még két segítő kezet.Teli szatyorral mentünk ki,és mentünk vissza.Megvettem Katrin csokiját,és az italát,és magamnak is vettem egyet,leglább fent tudok maradni.Hirtelen egy fényes valamit láttam az utca túloldalán,mintha valaki egy lámpát villantott volna hirtelen.De csak egy másodperc töredéke volt,biztos valaki fényképezett,vagy csak halucinálok.A szálloda szobaajtó elött feszengve álltam,és többet néztem a cipőm orrát,mint Georgot.
-Nos…köszike,hogy kimentettél.még meg sem köszöntem,hogyan háláhatnám meg??-kérdeztem félénken.Mondjuk egy csókkal??Bárcsak ezt mondaná.
-Majd behajtom rajtad.-kacsintott egyet,és az ajtómig kísért.-Vigyázz magadra!!Légy jó kislány!
-Oh,én mindig az vagyok,kivéve amikor nem! Szia!-megfogtam a felkarját,és lábújjhegyre álltam,hogy adjak neki egy puszit.Gyors,rövid puszi volt,de ahhoz pont elég,hogy érezzem milyen puha arca van,milyen izmos a karja.Bedugtam a kártyát,villant a zöld kislámpa,és be is suhantam a szobába.Az asztalon ott voltak a virágok…azok amiket lehet,hogy nem is az az ember küldött akitől a szívem mélyén vártam volna.Volt mellette egy sárga boríték is.
„Na már megint ki a franc heccel??Most meg mi lesz??Virágos képeslap??Vagy nyereményutalvány egy álombetonkeverőre?Na nézzük..”
Egyetlen rántással sikerült feltépnem,de amilyen ügyetlen voltam,szétszakítottam a borítékot,és a fehér lapok szétszoródtak mindenütt.Lehajoltam,és felvettem párat,és elállt a lélegzetem.Ezek képek voltak rólam,és az elmúlt napokról.Amint Hannah-val jöttem haza az orvostól,a sétámról,Gustavval ahogy fagyizom….Orestes….Leo…a döbbenettől leültem az ágyra,és csak bámultam a semmibe.A kezem még mindig a szám előtt volt,majd amikor felocsudtam,körbenéztem a szobába.Összeszedtem az összes képet,és újra és újra átnéztem őket.Szinte minden lépésem ott volt,mintha valaki követett volna.Azonnal Hannah-t hívtam,de nem vette fel,biztos moziban van Billel,írta egy üziben,amit a portásfiú Zack csapott le elém,amikor meglátta,hogy Georggal vagyok.Hallottam a megjegyzéseit,hogy milyen kis ártatlan ribanc vagyok,tegnap is egy ma is,holnap ki lesz??Szerencsére Georg nem hallotta,de nekem bőven elég volt.Egymás után hívtam Hannah-t,hátha mégis felveszi,de nem,csak az üzeneterögzítő kapcsolt be mindig.
-A tököm kivan a rögzítővel.-Mindegy,egy tucat üzit hagytam neki,hogy tutira megkapja és azonnal hívjon ha van valami.Remegtem,és újra a cigi után nyúltam,és bevettem a démonok ellen a bogyókat.Éreztem,hogy fájni kezd a fejem,és egyre rosszabbul látok,és hirtelen szédülés fog el.
-Vigyük be,megfigylés alatt akarom tartani a következő két napban,ki is kell szednem a varratot.-mondta Val
-Valerio??-nem láttam tisztán,így csak saccolni tudtam
-Igen,én vagyok az.-felemelte a pirulás dobozt-mennyit vettél be belőle, kétnaponta csak egy egyet szabad. Ennek még majdnem tele kéne lennie,ehhez képest alig van benne pár szem.Gyere,beviszlek.
-Nem,nemakarok,csak aludni akarok.-felültem,de elkapott a hányinger,és a szám elé tettem a kezem,és intettem,hogy álljanak félre-Felugrottam,és rohantam a mosdóba.
-Majd alszol a kórházban.-mondta Val ellenmondást nem tűrő hangon.
-Mi történt vele??-kérdezte Gustav
-Nem tudom pontosan,de azt hiszem a virágok lehetnek az okai-mondta Georg
-Egy váza virág miatt?,-kérdezte Bill-nagyzolási mániája van ennek a tehénnek.
-Bill!!Fogd be!-mondta Hannah és Bill mukkani sem mert.-Nem látod milyen állapotban van??
Hannah szétnézett a szobában,összeszedte a holmikat,megtalálta a dugicigit,a tablettákat,és észrevette a képeket.