4.rész

-Te meg mi a faszt nevetsz??-ordította Georg a még mindig nevetéstől görnyedő Tomnak.

-Téged drága barátom!Téged!!-mondta Tom,és a többiek is csatlakoztak a nevetésbe.

-Jól van,le lehet rólam szállni.

-Ahogy elnézem jó hideg lehet a víz!!-mondta Gustav.Tőle nem volt annyira megszokott az ilyen megjegyzés,de akkor nagyon ütős.

-Ja,két centis hideg van!-mondta Bill,és szinte visított a nevetéstől.

-Na most már aztán elég volt!!!-mondta Georg,ázottan,és elázott törött végű cigivel a szájában.

Tom nehezen,de abbahagyta a nevetést,és átszaladt a szobájába,hogy egy tiszta,és száraz törülközőt adjon barátjának.Georg kijött a szobából,a többiek félreálltak az ajtóból,hogy utat engedjenek neki.A folyosón más is mászkált,hogy megnézze honnan jön ez az irdatlan nagy zsivaly,és kiabálás.

-Na szép,mindenem elázott.De jó!!-mondta Georg fintorogva.

-De legalább a táskád zárva volt,így a cuccaid egy része megúszta a vizet.De hogy lehettél ilyen??Tudhattad volna hogy a szobákban van tűzjelző.-mondta Gustav

-Igen,van benne valami,szólnom kellett volna…-dünnyögte elismerően.

A pakolás után Georg egy száraz szobát kapott,és ezúttal kikapcsoltatta a tűzjelzőt is.

Ám a mi kelésünk sem múlt el izgalmak,és macsakajaj nélkül.A földön keltem fel,és fogalmam sem volt,hogyan kerültem oda.A nadrágom egyik szára a lábamon,a másik fele valahol alattam.Oldalra néztem,és láttam Hannah-t akinek a nagy alvásba még a nyála is kicsordult.Nehezen tartottam vissza a nevetésemet,de így inkább felálltam,és elindultam az ablak felé.A szoba nem volt ismerős,és sikeresen bevertem minden tagomat az összes kiálló részbe.Ami csak akadt,azt én megtaláltam.Még a végén azt hiszik valami gigászi meccsen szereztem őket.Habár,ha jobban belegondolok,a szobák többsége tényleg egy gigászi meccs volt.Minden erőmet összeszedve eltámolyogtam a zuhanyzóba,és engedtem magamra a hűsítő vizet.

-Meddig leszel még bent???-kérdezte Hannah rekedt hangon.

-Mindjárt készen vagyok……pár perc…-feleltem neki.

-Már több mint fél órája bent vagy!!Kifelé!!!!-mondta Hannah csipkelődve.

-Jól van tessék…-Úgy ahogy voltam meztelen vizesen másztam ki a zuhany alól.Útközben magamra tekertem egy köntöst,és kiálltam az erkélyre.A nap sütött az arcomba,így kezemet tettem arcom elé,hogy lássak valamit.A szemközti szállodát néztem,ahol egy alak félig nyitott gatyában mászkál,és hadonászik idegesen a kezével.Csapkod,és ruhákat dobál szanaszét a szobában.Egyetlen rántással kinyitja az erkély ajtót,és zsebébe nyúl a cigarettáért.Ahogy meggyújtotta,átnézett a túloldalra,és egy köntösös alakot pillantott meg,aki egyenesen őt bámulta.Ismerősnek tűnt neki a körvolnala,és habár nem látta az arcát,érezte a tekintete szúrosságát.Gustav pár perc múlva csatlakozott Georghoz,és a szívem nagyot dobbant.

-Né……ők is itt vannak…-morfondíroztam el.

-Húúú tök jó idő van.-mondta Hannah,akin időről időre meg tudtam lepődni.Egy szál bugyiban állt mellettem.

-Ehhh.öhm…..kicsim…-mondtam félénken,de már késő volt,Georg tágra nyílt szemekkel bámult minket,és oldalba bökte Gustavot.

-Tessék.-mondta Hannah a legnagyobb nyugalommal.

-Nem zavar,hogy meztelen vagy???-és odanyújtottam neki egy törülközöt.

-Ajjj nincs itt senki.

-Tényleg??Na,akkor célirányosan tekints előre…-mosolyogtam el kajánul.

-A francba..-kiáltotta Hannah,és a fiúkat nézte,amint azok nyálcsoragtó tekintettel meredtek Hannah kerek idomaira.Be kell vallanom,még női szemmel nézve is nagyon szépek voltak a mellei.Akár még melltartó nélkül is rohangálhatott volna.Georg és Gustav arra az álláspontra jutottak,hogy ilyen ébresztőt minden nap el tudtak volna viselni,és hogy Georg már egyáltalán nem bánja,hogy a túloldalon lévő szobáját elöntötte a víz.

-Apukám…..ez nem pite.-mondta Gustav és megemelte nélkülözhetetlen baseball sapiját.

-Jaja,tartozkodom..-mondta Georg,és nagyot harapott az almába,amit még út közben vett magához.

-Ti mit csináltok??-kérdezte Bill,és ő is rágyújtott.

-Lemaradtál a műsorról babám!!-mondta Georg-egy meztelen nénike,és egy kevésbé meztelen de cickót sejtető másik hölgyike.

-Na szép.Elöntötte a szobádat a víz,és a lányokat kukkolod a másik szállodában???Uram irgalmazz.-mondta Bill

-Na mert te aztán nagyon fel vagy öltözve drágám!!-mutatott Hannah a valóságra,és mutató,és középső ujjaival végigsimított melleim között.-Egy lenge fuvallat,és rólad is leesik a köntös.

-Jól van.-hagytam rá.Olyan másnapos voltam,hogy a balra is jobb,és fordítva.

Hannah finoman húzta végig az ujjait rajtam,és megbizsergetett.Na fene csak nem beütés van bennem???Igaz hülyésketünk már ilyennel,és néha nyílvánosan is csináltunk ilyet,de nem vettem komolyan.De ahogy most nézett,és….olyan fura volt.Elhesegettem minden gondolatot,és inkább javasoltam,menjünk le reggelizni.

-Gustav nézd!!!-mutatott GEorg ránk.Elismerően nézték,ahogy Hannah végigsimít a melleim között.Gustav nézte a lányokat,és habár nem volt olyan közel a két szálloda,mégis fura érzése támadt.A köntösös lány ismerősnek tűnt neki.

-Na tessék most elijesztetted őket.-mondta Gustav Billnek,mire Bill akkora szemekkel meredt rá,hogy majdnem kiestek a helyéről…-Ismerősnek tűntek.Legalábbis az egyik nagyon.

-Na a végén még mik derülnek ki!!!Miből lesz a cserebogár!!-mondta Georg,és átkarolta barátját.-Isten hozott a klubban.Na már csak Bill hiányzik.

Bill egyetlen szó nélkül visszament a hűs szobába,és elnyúlt az ágyon majd bekapcsolta a tv-t.

-Semmi jó….lemegyek eszem valamit.Később találkozunk.

-Rendben.-mondták kórusban a fiúk.

-Na mesélj csak ki ez a kis pillangó??-kérdezte Georg Gustavtól.-mindent tudni akarok.

-Nem volt semmi.De olyan,mintha ismerős lenne.De az is lehet nem az.-Nem akart beszélni arról az éjszakáról,ami újra és újra felzaklatta.(A köntösös lány nagyon hasonlított valakire,akivel egy csodás éjszakát töltött együtt.De ez a lány más volt…)Izgalommal töltötte el.Úgy érezte,ha elmondaná,nem volna már az övé,nem volna az ő titka.Különben is egy úriember nem „dicsekszik”.

Az öltözködés már kissé gyorsabban ment,és korgó gyomorral mentem le Hannah-val az étterembe.Egy sarokba eső asztalra jutott a választásunk,hogy ne lássanak minket.Olyan fejünk volt,hogy tükörbe sem nagyon mertünk nézni,még a végén a tükörkép is sírva szalad el…..ezt meg nem akartuk..

Egy kedves mosolygós pincér jött,és szorgosan jegyzetelte a nem kis reggeli listát.Miután három tálcával tért vissza,úgy estünk neki a reggelinek,mintha még sosem ettünk volna.

-Önnek mit hozhatok uram???-kérdezte a pincér egy napszemüveges alaktól.

-Egy capuccinót kérnék.-hosszú fekete hajában fehér tincsek vegyültek,és lágy arcát hatalmas szemüveggel takarta el.De még így is lehetett látni,milyen finom vágású arca van,és szeme.Haja hosszan kissé sikkesen hanyagul omlott vállára,nélkülözve minden cicomát.Csak egy farmer,és egy fehér póló volt rajta,semmi feltűnés.Mintha még saját magaelől is bújni akarna.Senki nem tudta mik járhatnak a fejében.Vékony volt,már kissé törékeny is.De lágy vonásai ellenére,nagyon is férfias tekintete volt.Mondhatni bugyicsúsztató.Átható,meleg,tüzes.Tekintetével a nagyon is vidám lányok felé fordult,és felismerte bennük azokat a lányokat,akiket nemrég látott az erkélyen.A barna szemű lány éppen azon nevetett,amit a másik mesélt neki.Hosszan nézte őket,és egyre jobban.Tekintete végigjárta a lányt,és megakadtak a mellénél.Eszébe jutott az a kép,mikor a lány meztelenül állt,és mellének finom körvonalait idézte magaelé.Egy pillanatra behúnyta szemét,hogy csak őt lássa.Mikor kinyitotta,a lány ránézett.egyenes a szemébe,mintha még a szemüvegen keresztül is átlátna.Egy pillantra abbahagyott minden mást,és még azt is elfejtette hogy Ryan kitartóan beszél hozzá,igaz egy vajaskiflivel a pofijában.

-Hannah???-kérdeztem tőlle.

-Mi???Ja,az az ipse mi a fenét bámul???

-Ipse??Hol???-kérdeztem,jóllehet rajtunk hármunkon kívül senki más nem volt az étteremben.

-Hát ott!!-és félénken Bill felé intett fejével.

-Ja,az???Ne foglalkozz már vele!!-és egy újabb kiflidarabot tömtem a pofimba,olyan voltam mint egy hörcsög.

-Olyan vagy,mint egy hörcsög.-mondta Hannah,és felnevetett.

-Kösz,édes vagy.-a fintor nem jól sült el,még inkább olyan lettem,mint egy hörcsög.Hannah mégjobban nevetett,és Bill is szélesen mosolygott.

-Az még ok,hogy te nevetsz,de az ipse mi a szart röhög??Mindjárt kiegyengetem.

A reggeli további része azzal telt,hogy Bill bámult minket,és már szinte idegesítő volt.

-Milyen szép lány!!-suttogta Bill.De tudta ábránd marad,nem lenne ideje rá.Ha nagyon akarná talán.Egyszer azt mondta neki valaki,a kötelességén túl,az embernek arra van ideje amit szeretne.Van benne valami.De akkor is,a sok utazgatás,a fellépések…..így hát szomorúan mosolygott,és tovább nézte a lányt.Tetőtől talpig,egyetlen porcikát sem hagyva ki.

-Most már nagyon ideges vagyok…-mondtam Hannahnak,és mit sem törődve a Bill felé tartó konyhaszekrénnyel rárontottam.

-Hello!!

-Hel..-kezdte Bill,de meg sem vártam,úgy üvöltöttem le a hajat a fejéről.

-Mond,mégis mi a francot bámulsz minket???hm???Már vagy egy órája itt ücsörögsz,és minket filézel a tekinteteddel,és nevetsz rajtunk..valami bajod van kiscsákó???

Bill csak tátogott,és egy hang sem jött ki a torkán.

-Én…én csak…

-Te mi???Jó lenne ha nem bámulnál minket folyton,majd’ kiesett a szemed!!!Állíts magadon kisgyerek,mielőtt kapsz kettőt a szemed alá.

-Mégis ki vagy te,hogy így nekem esel???-állt fel Bill.Magasabb volt mint én,de viszont én voltam erősebb.

-Hát te??Ott kukkoltatok minket,mint valami kiéhezett kujonok.A kérdés az,te kinek képzeled magad?Elfoglaljátok a szobáinkat,simán kidobnak miatattok,mert ti sztárok vagytok.Ma reggel az erkélyen kukkoltok minket,most meg te itt.Mi a franc bajotok van velünk???HM???Na most legyen nagy a pofid.

Bill csak állt,és nem szólt egy szót sem,ehelyett fogta a szemüvegét,amit időközben levett,és otthagyott minket.Hannah Bill után szaladt,és csak nagynehezen érte utol.Én meg szaladtam Hannah után.

-Hé várj.-kiáltotta Hannah.-Hahó!!!Várj kérlek,beszélnünk kell!!

DE Bill mivel vékony volt,jó gyorsan is futott.Gondolom a rajongók edzésben tartották.Jól néztünk ki,Bill után futott Hannah,én meg Hannah után.Hannah bevetette minden tertalékát,de még így is egy karnyújtásnyira volt.Ám az a bizonyos villanykörte megvilágította piciny buksimat,és letértem egy sikátorba,hogy aztán azt megkerülve egyenesen Bill előtt érjek ki.Bill nem tudott lefékezni,így belémjött,Hannah meg ránk,és egy parádés esés lett a vége.

-Most megvagy……-szuszogta Hannah-várj,egy percet adj.

-Mi a francnak???Egyetlen jó okot mondj!-kérdezte Bill cseppet sem barátságosan.

-Azért ,hogy bocsánatot kérjek.-felelte Hannah,szemlesütve.-Be kell vallanom,engem kezdett idegesíteni hogy bámulsz,de szeretnék azért is bocsánatot kérni,amiket Ryan mondott neked.Tudod ő egy kissé hirtelen haragú ember,de amúgy nagyon jámbor,és nyugodt.

-Nyugodt??Jámbor??-Bill ezt olyan hangsúllyal mondta,mint aki hitét vesztette.-Még hogy ez az amazon nyugodt??

Na erre én is felvontam a szemöldököm.

-Igen,nyugodt.De csak addig amíg nem bosszantják.-mondtam talán kissé túl flegmán.

-Na jó,elég ebből.-mondta Hannah.-Csak azért jöttünk,hogy ne haragudj.Még egyszer bocs.

Én mit sem törődve Billel,egy intéssel elköszöntem tőlle,és indultam vissza a szállodába.Hannah csak a szálloda éttermében ért utol,ahol a jól megérdemelt reggelim maradékát fogyasztottam el.Hannah sejtelmes mosollyal tért vissza.

-Csak azt ne mond,hogy tényleg bocsánatot kértél ettől a kis ficsúrtól.-kérdeztem fintorogva.

-Végülis…….nem volt olyan rossz pasi..-mondta Hannah

-Bevallom,először nőnek néztem.Ne merd azt mondani,hogy bejön neked!

-Öhm…..hát.

-Nagy lány vagy,nem szólok bele.Maximo???

-Megvan.Muszály cigizned???-kérdezte felháborodva,és undorodva hesegette kezével a füstöt.

-Igen,ideges vagyok.-és már csak azért is szívtam tovább.-

Szóval,Max.

-Felhívott,ma találkozom vele.-este a szálloda halljában,és azt mondta megyünk valahova.De mesélj inkább a te Leodról.-mondta Hannah vidáman

-Holnap mozi,vagy vacsi,még nem tudom.De még mindig Orestes jár a fejemben.Hiányzik,nagyon.-mondtam kissé dühösen

-Feláldozta a kapcsolatotokat a sikerért.Neki minden más fontosabb,mint te.Hívott mi??

-Ja,és én voltam olyan bolond,hogy felvettem.De miért??Csak mégjobban fáj a szívem.

-Na helyben vagyunk.Csóri csókát úgy leosztod,mint a fene,a pasiddal meg képtelen vagy szakítani.

-Hát éppen ez az!!Hogy nem vagyunk együtt!Azt mondta idő kell neki.-mondtam háborogva

-Vagyis ő már más nővel van.és esze ágában sincs veled lenni.

-Méltányolom,hogy őszinte vagy,de máskor kicsit kedvesebben is csomagolhatnád.Úszom egyet.-lesújtottan álltam fel,és indultam a szobába a fürdőruháért.

-Rendben,maj akkor holnap találkozunk.Én készülődök.

-Kicsim,reggel tíz óra van!Este 8-ra jön érted!Mit csinálsz addig???

-Ne szekálj már!!Csini akarok lenni!!-és azzal Hannah meglengette elöttem hosszú égővörös haját.Olyan zabolátlan volt.Még tisztaszívű.Nem szennyezte a világ,és szeretett élni.Szerettem,mert mindig mellettem volt,akkor is,ha más nem.Ő volt a családom,barátom,testvérem.Bár évekkel fiatalabb volt mint én,mégis néha érettebb volt.Hát persze a bohém,a lázadó én voltam,ő a kimértség,és az érettség.Persze azért ő is kitudta ám rúgni a ház oldalát.Mosolygtam,és nem vettem észre aki elöttem van.

Puff!!

-Hát ilyen nincs!!-mondta egy mély hang.

-Ohhh,borzasztóan sajnálom.

A hang megfordult,és egy édes pofi meredt rám,két barna szemmel.

-Nahát!Te???-kérdezte Gustav

-Milyen kicsi a világ,ide bárkit beengednek??-kérdeztem vidáman.Az előbbi melankólikus gondolatok,mintha nem is lettek volna.